összeállította:Sipos Géza
CSAK A DÁK AZ IGAZI?
A dákológusok törlik a rómaiakat õstörténetükbõl

Az dákológia elmélete szerint a román nemzet kizárólag dák eredetû, a római hatás és befolyás elenyészõ volt a nép formálódásában.


A "a dák az igazi!"-elképzelés az 1980-as években volt a legnépszerűbb, mikor a kommunista párt által létrehozott intézetek részleteiben is kidolgozták az elméletet. Az elgondolás napjainkban ismét népszerű, a dákológia hívei 2001 augusztus végén rendezték Bukarestben második kongresszusukat.

Szeptember elején a témáról a BBC román szerkesztősége szervezett kerekasztalt. Résztvevői: Alexandru Diaconescu, a BBTE történelem és régészet szakának tanára és Augustin Deac történész, a dakólógia megrögzött híve. A riporter Traian Ungureanu volt.


-- Hogy lehetne összefoglalni, mit is jelent a dákológia?

Augustin Deac: -- A mi általunk kutatott igazság az, hogy a dákok nem rómaiasodtak el, nem haltak ki, és leszármazottaikból alakult ki a román nép.

-- Mennyiben hisz ön ezekben az állításokban?

Alexandru Diaconescu: -- Semmiképp sem hihetünk abban, hogy a dák nép továbbélt, fennmaradt volna a román nemzetben. A román nép viszonylag újonnan kialakult nemzet, létezése a Dunától északra a római hódításnak köszönhető. Latin eredetű nép vagyunk.



-- Önöknek milyen bizonyítékaik vannak?

Deac: -- Napról-napra bizonyosodik be, hogy az a titokzatos folyamat -- amit Diaconescu úr említett, vagyis a román nép eredete a géta-dák nép elrómaiasodása révén -- egy hamis teória. Vasile Parvan történész és régész elismerte, hogy "nem tudtam meggyőző érvekkel alátámasztani az elrómaiasodási folyamatot." P. Panaitescu elismerte, hogy az elrómaisodás a legkevésbé kutatott területe ennek a korszaknak.

-- Tehát több olyan szaktekintéllyel találkozunk, aki megkérdőjelezi az elrómaisodás folyamatát. Vannak-e bizonyítékaik, vagy inkább a fantázia birodalmában lavíroznak?

Diaconescu: -- Nem hinném, hogy fantáziálnának. Felmenti őket az, hogy az első világháború előtt éltek ezek a kutatók, egyesek közülük közvetlenül a második világháború után, és ekkor a kutatások korántsem voltak a mai szinten. Dácia provincia esetében Trajanus császár alatt az elrómaiasodási folyamata nagyon rövid idő, körülbelül 10 év alatt ment végbe. A szervezett birodalomépítés folyamán bevándorlókat telepítettek le ez idő alatt. Ez szokatlan jelenség a római birodalom történetében. Dácia esetében szervezett kolonizáció zajlott le, parasztokat hoztak, hogy megműveljék a földet, bányászokat a tárnák kialakítására...


Deac: [közbevág] -- Tudjuk, kik voltak ezek az emberek, merről érkeztek?

Diaconescu: -- Igen, mindnyájan ismerjük Eutropius 4. századi történész kijelentését, aki azt írta, Trajanus az egész birodalom területéről hozatott bevándorlókat. A régészeti leletek alapján meg tudjuk állapítani a bevándorlók nemzetiségi hovatartozását. Elemezni tudjuk a neveiket, ugyanis megőrizte mindenki a maga eredeti csúfnevét. A fennmaradt feliratok száma majdnem 4000. Ezek alapján megállapítható, hogy a betelepülők többsége latin eredetű volt, régi római neveik vannak. Sarmisegetuza lakossága 30 ezer körüli volt, Apulumban 60 ezren éltek. Sarmisegetuzán 800, Apulumban 2000 feliratot tártunk fel. 78-80%-uk latin név, és körülbelül felük régi római személynév.

Deac: -- Nem, nem, amit a professzor úr mond, az a régi elmélet.

-- Hagyjuk, hogy régiek. De igazak?

Deac: -- Nem igazak.

-- Honnan tetszenek tudni?

Deac: -- Giurescu történész szerint Itália területéről maximum 1000 római érkezhetett...
Diaconescu: [közbevág] -- Giurescu professzor nagyon rég írta ezeket, nem volt a kezében semmiféle adat...
Deac: -- Tessék hagyni, hogy mondjam! Szóval, a gyarmatosítók "ex toto orbe romano" érkeztek. Az elrómaiasodás elméletének hívei azt mondják, Sarmisegetuza megalapításával kezdődik ez a folyamat. Dácia tartomány 170 éve alatt a rómaiaknak csak körülbelül 60 békés évük volt. Ez idő alatt nem tudták elrómaiasítani az 5 milliós géta-dák népet a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger határolta területen. A dákok által lakott terület csak 14%-a esett római fennhatóság alá.

Diaconescu: -- Valóban, a rómaiak célja az volt, hogy a Decebal fennhatósága alá eső, legfontosabb területeket foglalják el. A dák várak két körben fogták közre a Kárpát-kanyart, ezt mutatják a legutóbbi ásatások. A stratégiailag legfontosabb és leginkább belakott a mai Erdély területe volt, és ezt foglalták el a rómaiak. A ma olyan fontos síkságok 85%-át akkor erdő borította...

Deac: -- De ötmillióan éltek ott! [kacag]
Diaconescu: -- Honnan a csudából lenne 5 millió lakos?! Készített valaki statisztikát?
Deac: -- Az új adatok...
Diaconescu: [közbevág] -- Miféle új adatok?
Deac: -- Kutatások, melyeket be fogunk mutatni a második kongr...
Diaconescu: -- Nincsenek semmiféle kutatások!

Deac: -- Térjünk vissza. A rómaiak valóban Olténián és a Bánáton keresztül behatolva foglalták el a dák területeket, de nem az elrómaiasítás céljával, hanem mert hatalmas gazdasági krízisben voltak. Az arany érdekelte őket.

Diaconescu: -- A feliratok azt mutatják, hogy más provinciákkal, Britanniával, Germániával ellentétben, ahol az őslakosság neveinek aránya eléri a 30%-ot, Dáciában alig 2% a dák eredetű nevek aránya. Dácia fő telepeshelyein a dák kerámia alig van jelen, Sarmisegetuzán szinte semmi, Apulumnál szintén semmi, Napocán viszont 15-20% a dák kerámia aránya, viszont ez is eltűnik Kr. u. 200 körül. Az anyagi kultúra nyomainak kis mennyisége azt jelzi, hogy a dákok kisebbségben voltak Dácia provincában, így nagyon hamar asszimilálhatók voltak. Kevesen voltak, és nemigen volt társadalmi elitük. Az egész dák arisztokrácia elpusztult a rómaiakkal vívott háborúban. Harcosok voltak, fanatikusak, néhányuk öngyilkos lett...

Deac: [közbevág] -- Nem igaz! Xenopol írja munkáiban, hogy dák uralkodó családok éltek a római megszállás alatt is. Ön nem olvasta?
Diaconescu: -- Nincsenek ilyen családok a római Dáciában...

Deac: -- Na, de Regalianus, meg a többiek...
Diaconescu: -- Regalianus Pannóniában élt, nem Dáciában.
Deac: -- De Bécsen innen volt! Burebista központosított és független dák állama kiterjedt egészen a...

-- Csak egy másodpercre. A független és központosított Dáciát emlegette, és nagyon ismerős nekem ez a mondat. Mi az összefüggés az Ön szimpátiája, a dakológia és a politika között? Romániában 1980-ban ünnepeltük ugye a dák állam 2050-es évfordulóját.

Deac: -- Igen, 2050 év telt el a...

-- Engedje meg, de az pártpropaganda volt.

Deac: -- Nem igaz. Szándékosan elfelejtik azt a tényt, hogy a középkori román krónikások nagyon érdekes utalásokat tettek a géto-dák őslakosságra. Országukat Szkítiának nevezik, melybe beletartozott Munténia, Moldva, Erdély, Podólia és a Dnyeszteren túli síkságok a Bug-ig, Dobrudzsa és Illíria egy része. Ez mind dák terület volt. Ez nem politikai kitaláció, hanem történelmi tény.

-- Önöket miért nem érdeklik másfajta felfogások, például amelyeket Diaconescu professzor mutatott be? A feliratok miért nem érdeklik önöket?

Deac: -- Hogyne érdekelnének!

-- De akkor miért nem veszik őket figyelembe?

Deac: -- Római uralom volt, a feliratokat a rómaiak készítették. Római befolyás a román népre természetesen volt, de a mi etnicitásunk dák jellegű. Például a moldvai nyelvjárásban találhatók olyan szavak, melyek nem latin eredetűek, és semmi más környező nyelvekből nem származnak. Ezek a régi dákoktól maradtak, ez áll a krónikában.
Diaconescu: -- Ezt Miron Costin írja. Na és miféle egyetemet is végzett ő?
Deac: -- Topeltin szász történész szerint a román népviselet ruhadarabjainak elnevezése dák eredetű.

-- És Ön hogy magyarázza, hogy román nyelven beszélünk?

Deac: -- Így beszéltek a géta-dákok. A nyelv és a nyelvhasználat megszakítás nélküli. A román nyelv egy több évezredes nyelv leszármazottja.

-- És így szabadulnak meg a római jelleg magyarázatától?

Deac: -- A rómaiak a géta-dákok kései leszármazottai. A dák állam az európai kultúra fő forrása, innen terjedt szét kelet felé, a görögök felé. Mert mit is mond Herodotosz? A görög nép három törzsből alakult ki, és ezek, köztük a dórok, Erdély területéről származnak. Vagy más példa. A klasszikus latin nyelv a vulgáris latinból fejlődött ki, mely géta-dák eredetű nyelv. Ezt igazolja munkáiban például Titus Martius Plautus is.

Diaconescu: -- Deac úr, ami a nyelvészetet illeti, alapvető munkákról feledkezik meg. Elég kevés olyan szót sikerült kigyűjteni, melyek bizonyítottan dák eredetűek. Csak néhány száz dák eredetű kifejezést ismerünk ókori források alapján. Ezek viszont nincsenek túlságosan szoros kapcsolatban a román nyelvvel, általában inkább a szláv nyelvekben maradtak fenn. A géta-dákok nyelve inkább a mai litvánra, fehéroroszra hasonlíthatott...
Deac: [közbevág] -- És a tată (apa), a mamă (anya), a soră (nővér) szavak?
Diaconescu: ...biztosan mondhatjuk, mert elég szót ismerünk ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni. Ha sorra vennénk az itt elhangzott összes szót, több mint valószínű, az lenne az eredmény, hogy 80%-ban latin eredetű szavakat használtunk.

Deac: -- Másrészt egy angol teológus a 18. században kiadta a Miatyánkot száz nyelven, és ebben a gyűjteményben szerepel egy olyan angliai tájszólásban lejegyzett változat, mely erősen emlékeztet a román nyelvre. A magyarázat az, hogy a kelták géta-dák eredetűek voltak. Írországból 1600 dáko-román eredetű kifejezést ismerünk, az angolban 80-at.

-- Mit gondolnak önök, mit kell tudniuk a román fiataloknak országuk történelméről?

Deac: -- Hogy független állam még a Burebista idejéből, melyet a demokratikus, becsületes, dolgos, szorgalmas, toleráns géta-dák nép alapított. És mindmáig itt vagyunk, itt élünk, sokezer éves jellegzetességünket őrizve.

Diaconescu: -- Azt szeretném, ha lenne erejük és képességük a történelmi dokumentumokat tanulmányozni. Mert ha eltérünk a forrásoktól, és X vagy Y szavai után megyünk, akkor tényleg bármit bebizonyíthatunk.