Maria Manner
FINNTOROGVA
Helsingin Sanomat: a finn már nem felel meg rokonnyelvként

„A jobboldali pártok új, fényesebb történelmet írnak Magyarországnak, és ebbe már nem illik bele semmilyen elmaradott rokonnép” – írja a finnugor rokonság háttérbe szorulását fájlaló finn lap.
Sok magyar már nem akar hinni abban, hogy a magyar és a finn rokonnyelvek. A jobboldali pártok új, fényesebb történelmet írnak Magyarországnak, és ebbe már nem illik bele semmilyen elmaradott rokonnép.

„A magyar és a finn nyelv rokonságára vonatkozó állítás kész humbukk. A nyelvrokonság csak kommunista propaganda volt! Finnországban a tankönyveket is átírták már.”

Mostanában ezeket az állításokat hallani Magyarországon. Az internetes fórumok és a magyarországi könyvesboltok sokféle információt kínálnak arról, hogy a magyar nem is finnugor nyelv. A finn, aki mindeddig magától értetődőnek tartotta a magyar és a finn nyelv rokonságát, csak hümmöghet ezen. Mi történt a nyelvunokatesónkkal?

A kommunizmus bukása után a magyarok alternatív történelmének erőteljes áttörése tapasztalható, mondja Johanna Laakso, a Bécsi egyetem finnugrisztika professzora. A finnugor elméletet először a bécsi, aztán a moszkvai imperialisták által kitalált történetnek tekintik, aminek a célja elsősorban a magyarok megalázása volt, mondja Laakso.

A mostanában népszerű értelmezés szerint a magyarok a keleti nemes harcos népek, például a szkíták vagy a hunok, illetve a korai magaskultúrák, például a sumérok leszármazottjai. Ebben az értelmezésben még azok a magyar diákok is hisznek, akik finnugrisztikát tanulni jöttek egyetemre.

„Még egyetemi szinten is sokat kell tennünk azért, hogy ezeket a téves elképzeléseket felszámoljuk. A magyar kollégáknak is az a tapasztalata, hogy az alternatív elképzelésekben nagyon is sokan hisznek”, mondja Laakso.

A finn és a magyar nyelv rokonságát az 1600-as évek vége felé állapították meg. Akkor Martin Fogel német orvos a szókincs és a nyelv szerkezete szempontjából vett észre egybeeséseket. A tulajdonképpeni finnugor nyelvtudomány alapját száz évvel később a magyar Sajnovics János fektette le.

A mai nyelvtudomány fényében a finnugor nyelvek abból az ugor alapnyelvből származnak, amelyet 4000-6000 évvel ezelőtt beszéltek. Azóta a nyelvek annyira különbözővé fejlődtek, hogy a nem-szakemberek nem feltétlenül fedezik fel az összekötő elemeket.

Kezdetben a magyarok kétségekkel viszonyultak északi rokonaikhoz. Ők a középkortól eredően a hunok leszármazottjainak tartották magukat. Ehhez képest az északi népek halzsírszagú vadócoknak tűntek, akik nem rendelkeztek nemes és háborús múlttal, mondja Laakso. A finnek tehát túlságosan elmaradottnak számítottak a magyarok szempontjából.

A szocializmus időszakában a tudomány nem vonta kétségbe a finnugorságot, és az alternatív magyarázatok főleg az emigrációban élő magyarok körében éltek tovább. Amikor a kommunizmus bukásával a rendszer korábbi igazságai is megszűntek, a nyelvrokonság is kommunista propagandának kezdett tűnni.

Az alternatív tudomány máshol sem idegen. Finnországban Kalevi Wiik olyan elméletet fejlesztett ki, amely szerint a finnek ősei az északi Európa őslakosai voltak, és az ő nyelvük volt az akkori népek közötti közvetítő nyelv, a lingua franca. Laakso szerint a pszeudotudományok helyzete Magyarországon különösen erős. Jelenleg Magyarországon a történelmet egyébként is újraírják, az újraírás alapja pedig nem a tudományon, hanem az érzelmeken alapuló nemzeti eszme.

A szélsőjobboldali Jobbik párt kérelmezte, hogy a magyar nyelv gyökereit értelmezzék újra. A hatalmon levő jobboldali-nacionalista párt, a Fidesz kétféleképp viszonyul ehhez: a párttagoknak csak egy része flörtöl az alternatív történelem ötletével. Legutóbb két hete (ford. megj. az eredeti szöveg március 30-án jelent meg) nyilatkozta a Fidesz egyik képviselője a parlamentben, hogy a magyar és a finn rokonságról nem létezik egységesen elfogadott elmélet.

„A komolyan veendő magyar nyelvészek nem vonják kétségbe a finnugorságot. De a politikusok, művészek és sokan mások nem ebben szeretnének hinni, hanem Magyarország történelmének romantikusabb változatában” – mondja Bakró-Nagy Marianne, a Szegedi Tudományegyetem professzora.

A nemesebb történelemre vágyók az állításukat genetikai tényekkel támasztanák alá. A finnek genetikai hozománya például bizonyítottan közelebb áll a hollandokéhoz, mint a magyarokéhoz. A nyelv és a gének viszont nem ugyanazon útvonalak mentén hagyományozódnak. „Ezeket az embereket nem érdekli, hogy a genetikai gyökereknek és a nyelvrokonságnak nincs köze egymáshoz”, mondja Bakró-Nagy.

A magyaroknak nincs közeli rokonnyelve. Átlagos magyarként emiatt is nehéz lehet felfogni, mit is jelent a nyelvrokonság. A finnek ehhez képest a nyelvüket hasonlíthatják az észt nyelvhez, a meänkieli-hez vagy a karjalai (karél) nyelvhez, és így a rokonsági fok szerinti eltérések is könnyebben megérthetők.

A finnugor elmélet hevesebb ellenzői fenyegető leveleket is küldenek a kutatóknak. Laakso szerint a magyar finnugristák egy része például olyankor, amikor új ismeretségeket köt, el sem mondja, hogy mi a kutatási területe. Laaksot személyesen rasszizmussal és irigységgel vádolták.

„A nekem küldött levelek zöme a megbántottságról szól. Ugyanúgy, mint a kreacionisták esetében: ha a tudományos kutatások eredményei nem esnek egybe a saját, szent értékekkel, biztosan gonosz összeesküvésről van szó”, mondja Laakso.

Fejes László nyelvész azt mondja, „állandóan” visszajelzéseket kap a finnugor elmélet ellenzőitől. Ő szerkeszti a Nyelv és Tudomány honlapot, amelynek a felületén a téves elképzelések felszámolására törekszik. Minap Fejes a kollégájától, Johanna Laaksótól egy rakás finn tankönyvet kért azért, hogy bebizonyítsa, nem igaz, hogy Finnországban a finnugor elméletet elvetették volna: „Ez egy régi és nagyon elterjedt legenda, viszont előttünk még senki nem mutatott meg a közönségnek finn tankönyvet”, írja Fejes e-mailben.

Arról, hogy akkor a mai tényállás szerint a magyar nyelv honnan is ered, nincs egyértelmű, kedvenc elképzelés. „A különböző antifinnugristák nem támasztották még alá egymás elképzeléseit arról, hogy akkor Egyiptomból, Mezopotámiából vagy a Fülöp-szigetekről származunk-e – bármi, ami nem finnugor, jöhet” – mondja Laakso.

Annele Apajakari, aki a tengerészet tájékoztatási vezetője, pár évet Magyarországon dolgozott, és gyakran szembesült a rokonsági kérdéssel. Szerinte generációs különbségekről is szó van. „A 35 év körüli és az ennél idősebb magyarok, akik a régi rendszer idején jártak iskolába, jól ismerték a Kalevalát és Väinämöinent.” A fiatalabbaknak már más az elképzelése.

„Néha én is megemlítettem, hogy de hát rokonnyelvet beszélünk, viszont mindig letorkoltak. Többek között egy felsőfokú képzettséggel rendelkező, 26 éves jó barátom is, aki szerint ők, a magyarok a szkítáknak, vagyis ázsiai harcos törzseknek a leszármazottjai.”

A magyaroknak a finnekkel szemben nincs semmiféle kifogásuk, éppen ellenkezőleg. Apajakari szerint Magyarországon a finnekhez továbbra is pozitívan viszonyulnak. Csak a közös gyökerek nem illenek be a hazafias történelemképbe, ha egyszer a kínálatban dicsőségesebb lehetőség is szerepel.

20. Aszgard
2013 április 16 12:53

Kedves hozzászólók, szerkesztőség, nagyon kíváncsi vagyok, hogy az alábbi interjúra mit léptek:
http://tortenelemportal.hu/2012/08/biro-andras-zsolt-interju/
"Nagyon ritka a világtörténelemben (talán nincs is) olyan eset, amikor egy nemzet teljesen téves eredettudatot vall évezreden átnyúlóan." Ezt az a Bíró András Zsolt humánbiológus-antropológus mondja, akinek kutatásai eredményeként immár tudjuk, hogy vérrokonság, testvériség köt a kazakisztáni madjar törzshöz...

A finn cikkben szereplő Sajnovics kapcsán arról vajon miért nem szólnak, hogy az általa "közös eredetűnek tekintett csaknem 150 szóból a finnugor rokonság talaján álló nyelvészek is csak negyvenet tekintenek valóban rokonnak. Ráadásul a Demonstratio című művében nem kifejezetten finnugor nyelvcsaládról, hanem – annál sokkal tágabb értelemben – „Finnarchiától Ázsián keresztül Kí­náig terjedő rokon nyelvek láncolatáról” van szó."
http://tortenelemportal.hu/2011/09/finnugristak-voltak-e-az-%E2%80%9Eelso-finnugristak%E2%80%9D/

19. Szkeptikus
2013 április 12 09:49

A téma iránt érdeklődőknek, legyenek egyik vagy másik vélemény hívei, ajánlom a következő liket:
http://www.nyest.hu/renhirek/nem-tanitjak-a-finnugor-rokonsagot-finnorszagban

18. wa1907
2013 április 11 09:49

@M. T.2013 április 10 20:07 : Én ilyen nem állítottam László Gyuláról. Nem tudom honnan veszi Ön. Nem akarok én itt okoskodni de az egyik dolog az nálam több helyen vérzik mint a másik. Ez személyes vélemény.

összes hozzászólás